No products in the cart.

A szerethető napsugarak és a kakaóvajas napozó

A napozás hatására alakul ki testünkben a D vitamin, tudomány állása szerint ma az egyik leghatásosabb védelmet jelenti mindenféle rák ellen, többek közt a melanoma ellen is. Némelyik napozószer felszívódik és a véráramba kerül, némelyik a Nap hatására mérgező anyagokra bomlik, némelyik ösztrogénszerű hatást fejt ki, számos összetevő allergiás reakciót vált ki, s némelyik beépül és felhalmozódik a testben.

A tudomány mai állása szerint a napsugárzás a legjelentősebb környezeti tényező a bőr öregedésében, ezért ajánlatos megfelelő fényvédőt használni. Megfelelő az a fényvédő, ami az UVA és UVB sugarak ellen is véd. A fényvédőknek két alapvető csoportja van:

Fizikai fényvédők: Hatásukat úgy érik el, hogy a bőr felszínén maradva visszaverik, és szétszórják a napsugarakat a bőrünkről, ezért a napsugarak csak kis mértékben jutnak be a bőrbe. Ásványi mikro pigmenteket tartalmaznak, például titándioxid vagy cinkoxid port. Az UVA és UVB sugarak ellen is védenek, és felkenés után azonnal hatnak. A bőr általában jól tolerálja az ilyen készítményeket, ezért is javasolják a bőrgyógyászok gyerekeknek, érzékeny bőrűeknek és napallergiásoknak is. Hátrányuk, hogy fehér réteget hagynak a bőrön, nehezebb kenni őket, és nem biztos, hogy jó illatúak, valamint hamarabb lekenődnek a bőrről. Napozószerekben úgy viselkedik, mint egy napernyő, nem abszorbeálódik a bőrbe, blokkolja az UVB és UVA ultraibolya sugarakat, véd a napégéstől és egyéb UV sugárzás okozta ártalmaktól.  A napozószerek 5-10 % Zink oxidot tartalmaznak.

Kémiai fényvédők: A kémiai fényvédőkrémek a fent felsorolt mérgező vegyszerek valamelyikét (esetleg többet is) tartalmazzák, melyek lebomlanak, majd a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutnak, ezután hormonális változásokat idéznek elő a szervezetben, valamint károsítják a DNS-t. A vegyszerek lebomlása után a káros UVA sugarak is könnyedén áthatolnak a bőr felszínén. Hatásuk, hogy nem visszaverik, hanem elnyelik az UVA/UVB sugarakat, ezáltal, mentesítik a bőrt a káros sugaraktól. A kémiai fényvédők tehát beszívódnak a bőrbe, esetleg a véráramba is, ezért nem ajánlják gyerekeknek és napallergiásoknak, és érzékeny bőrűeknek sem. A kémiai fényvédők egy része az UV sugarak hatására lebomlik, így hosszabb napon tartózkodás esetén ajánlatos 2 óránként újra kenni a fényvédőt. A kémiai fényszűrőket tartalmazó készítményeket a megfelelő hatás érdekében legalább fél órával a napozás előtt fel kell kenni a bőrre.

Gyakori, hogy fizikai és kémiai fényszűrőket egyaránt felhasználnak a napozó szerekben.

A napnak a bőrre gyakorolt jelentős káros hatása miatt (bőröregedés, bőrrák) ajánlott minden reggel fényvédőt használni, mely legalább SPF15 (kb. az UVB sugarak 93%-t szűri ki), ezt hívjuk városi védelemnek, ami szinte minden arckrémben is megtalálható. Azért hívják így, mert az utcán jártunkban-keltünkben és védi legalább a bőrünket a napfény káros hatásaitól. Ajánlott termékeinkről a lap alján olvashatsz….

A gyerekeknek fizikai fényvédőket használunk, amelyek nem szívódnak be a bőrbe, hanem a bőr felszínén maradva, valamilyen fizikai hatás révén védik a bőrt a nap káros sugaraitól. Ilyen fizikai fényvédő pl. a titán-dioxid, melynek szemcséi, mint apró védőbástyák verik vissza a nap sugarait.

A szakértők szerint legalábbis 2 éves kor alatt fizikai fényvédőket használjunk!

Tudom, hogy nem annyira kellemes a használata, a bőrön általában fehér rétegben marad fenn, nem tudod elkenni rendesen, nem szívódik fel, nem olyan kellemes az illata. De nem ártasz vele gyermekednek, és még a leégéstől is megvéded. Ez pedig nagyon fontos!A gyerekek bőrének felső és alsó rétegében rengeteg fejlődő sejt van, és becslések szerint a nap okozta bőrkárosodás 50-80 százaléka gyermekéveinkben keletkezik. Akik gyerekkorukban sokat tartózkodtak napon, azoknál nagyobb eséllyel alakul ki bőrrák, ezért kiemelten fontos ebben a korban a bőrvédelem.

3 éves kor alatti gyermeket ne tegyünk ki közvetlen napsütésnek! Különös elővigyázatosságot igényelnek a 12 hónapos kor alatti gyerekeket, őket teljes mértékben óvjuk a naptól.

A kakaóvaj védelmet nyújt a környezeti ártalmakkal szemben, lassítja a bőröd öregedését (antioxidánsok hatása). Selymesen ápol és hidratál. a sérült bőrt regenerálja, hidratálja, puhítja, a többi hatóanyag az ő segítségével mélyebbre tud beszívódni. A déli órákban, 11-15 óra között gyermekekkel együtt keressék az árnyékot. A homokozó gyermekek sem legyenek napon. Ruhával, sapkával és napszemüveggel is védjük a gyermekeinket a káros sugárzástól.

Ma már szerencsére egyre többen gondolnak arra, hogy a tűző napon szerzett barnaságnak ára van, amit esetleg idős korban kell megfizetni. A napozásnak ugyanis a szervezetre kifejtett pozitív (hangulatjavító, D-vitamin-szintézist elősegítő, vérkeringést, immunrendszert serkentő stb.) hatásán kívül káros következményeivel is számolnunk kell.

Bőrünk szerkezete

A bőr alapvetően két rétegből, a hámból és az irhából tevődik össze. Az irha nagyrészt kötőszövetekből áll, ennek állapotától függ a bőr rugalmassága, feszessége. A benne futó erek látják el a hámot oxigénnel és tápanyagokkal. A bőr öregedésének fő oka a természetes öregedés mellett, hogy különböző károsító tényezők hatására a kötőszöveti rostok elveszítik rugalmasságukat.

Testünk legkülső takarójának, a hámnak alsó részében találhatók a hámsejtek, melyek folyamatosan oszlanak, s a felső rétegekbe érve elszarusodnak. Ezek képezik a hámnak az igen ellenálló, legfelső részét. A megvastagodott szaruréteg felel a fényvédelem kb. feléért. A hám festéktermelő sejtjei biztosítják a bőr barnás színét adó festékanyagot, a melanint. Napozáskor megnő ezeknek a sejteknek a száma, így a melanin is nagyobb mennyiségben képződik. A bőr öregedésének egyik jele a foltosodás, a festékanyag eloszlása ugyanis már nem egyenletes.

Napégés

A fájdalmas bőrpír, gyulladás a napozás után kb. 1 órával kezdődik, és 24 órán át erősödik. Súlyos esetben másodfokú égéshez hasonló hólyagok képződnek, általános tünetek, fejfájás, láz hidegrázás, hányinger kíséretében. A felégett bőrfelület pár nap múlva lehámlik.

A helyi kezelés szinte azonnal nyugtatja a bőrt és csillapítja a fájdalmat. Többféle végy nélkül kapható készítmény közül válogathatunk. Enyhítik a tüneteket és elősegítik a sejtek regenerálódását pl. a kamilla, Aloe vera, levendula, vagy körömvirág kivonatát, és a panthenolt, vagy allantoint tartalmazó készítmények.

Még ha nem égett is le a bőr, akkor is szükséges a nyugtató napozás utáni készítmények használata. A leghatásosabb, ha kellemesen langyos vízzel mosakszunk meg, ezután nyugtató-hidratáló (napozás utáni) krémmel „ajándékozzuk meg” megviselt bőrünket.

A napégést is inkább megelőznünk kell, nem csak a fájdalom miatt, hanem mert a bőr idő előtti öregedését okozza, és növeli a bőrrák későbbi kialakulásának kockázatát. Ezért mindig – még akkor is, ha már barnák vagyunk – használjunk napozókrémeket. Vigyázat, a káros sugarak az árnyékban ülőket sem kímélik, a krémek használata ekkor is elengedhetetlen!

Később jelentkező bőrbántalmak

Semmi nem gyorsítja jobban a bőr öregedésének folyamatát, mint a Nap ultraibolya sugárzása. Minél több időt tölt valaki a napon, annál gyorsabban következik be a bőr öregedése. Ezt a folyamatot alapvetően két dolog befolyásolja: az örökletes tényezők, és a napozás módja. Ha valakinek érzékeny a bőre – ez általában a vörös hajú, szeplős, fehér bőrűekre igaz –, természetesen fokozottan kell vigyáznia a napozással.

Mivel az életünk során testünket ért sugárzás összeadódik, idős korban ennek az összegzett hatásnak betudhatóan láthatunk a leginkább fénynek kitett területeken a mély ráncokon kívül világos- vagy sötétbarna foltokat, körülírt területeken halványvörös vagy sárgás, a bőr felszínéből alig kiemelkedő, vaskosabb szaruréteggel fedett elváltozásokat. A szaruréteg néha megvastagszik, és kis szarvhoz hasonlóan előemelkedik. Az itt leírt elváltozások egy része csak kozmetikai probléma, másik része viszont rákelőző állapot, melynek eltávolítása a rosszindulatú elfajulás megelőzése miatt indokolt.

Legnagyobb gondot a sajnos egyre nagyobb számban kialakuló bőrrákok okozzák, melyekről bizonyított, hogy gyakrabban – de nem törvényszerűen – fordulnak elő azoknál, akik sokat vannak napon. Azonban nem csak a napon töltött idő mennyisége számít, rendkívül fontos az is, hogyan napozunk. A bőrrák gyakorisága érdekes módon nem a délen élők körében emelkedett, hanem az északi, fehér bőrűek körében nőtt meg ugrásszerűen. Ennek oka az északról délre irányuló turizmus, melynek során a meggondolatlan nyaralni vágyó nem fokozatosan szoktatja bőrét a naphoz, hanem azonnali és gyors barnulást szeretne elérni.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy e fényvédőket nem csak a napozás alkalmával kell használnunk! A sugarak akkor is elérnek bennünket, ha nem kifejezetten „süttetjük” magunkat, ha arcunkat, karunkat fedetlenül hagyjuk. Tanácsos széles karimájú kalapot hordani, s külön felhívjuk a hölgyek figyelmét a lábszár védelmére. Náluk ugyanis lényegesen gyakrabban fordul elő bőrrák a lábszáron, mint a férfiakon. Nyáron jelentős a napsugarak ereje felhős időben, sőt árnyékban is.

Bőröd és a Nap A Nap fénye elektromágneses sugárzás, hasonló a röntgensugarakhoz, ám annál jóval kisebb energiájú. Ezt a sugárzást ultraibolya (UV) fénynek hívjuk, és hullámhossz szerint három egységre bontjuk. Mindhárom más-más módon hat a bőrre (lásd a cikk végén a táblázatunkat).

A napfény ultraibolya-sugarai áthatolnak a bőr felső rétegét képező hámszöveten, és befolyásolják a sejtszaporodást, valamint a szarusodás folyamatát is, az utóbbi a bőr megvastagodásához és rugalmasságának elvesztéséhez vezet. Bejut a bőr mélyebben fekvő rétegébe, az irhába is. Ott aztán roncsolja a kollagént (a bőr rugalmasságát adó rostokat), amitől megváltozik a bőr szerkezete és vastagsága.

A napozás során bőröd pont azzal védekezik a káros hatások ellen, hogy sötétebbre színeződik. A napsugárzás arra sarkallja a melanocitákat, hogy nagyobb mennyiséget termeljenek a védő festékanyagból, a melaninból, s ez okozza a lebarnulást. A napfény által előidézett károk többnyire visszafordíthatatlanok. Bár a lebarnulás csak átmeneti és rövid idő alatt nyoma vész, a hosszú távú ártalmak azonban gyakran csak évek elteltével mutatkoznak meg. A Nap károsító hatásától a bőr fáradttá, ráncossá és kérgessé válhat, kivörösödhet és kiszáradhat.